amit olvasok

Winston Groom: Forrest Gump

Gondolom, majd mindenki látta a filmet, ahogy Tom Hanks csak ül és mesél... na ez valami egészen más, vannak persze dolgok, amik visszaköszönnek a filmben, de a könyv kb ezerszer jobb ... amerikai Svejk és Fülig Jimmy, egy adag Komisz kökök naplója, meg Huck Finn... szóval jó móka.

amit olvasok

Charles Bukowski: Nők

Mit mondjak. Mondatainak többségét évekkel ezelőtt leírtam... sajnáljam vagy örüljek?

mi vár rám?

Lássuk csak: az oldalamban nem múló, állandó tompa fájdalom.
Vesekő lenne? Talán igen, az biztosan van, így hát két hét gyógyszeres kúra, és ha nem javul, akkor valamiféle energiahullámmal szétbombázzák a követ, és apránként űrítem, az orvos amúgy optimista, nem is értem, egy tízmillis kőről van szó, szerinte ez természetes úton kell hogy távozzék, a cél, hogy véreset hugyozzak, köszönöm szépen.
Ha ez meglesz, és megmarad a fájdalom, akkor lehet, hogy gerinc, amit szintén simán el tudok képzelni, merthogy gyerekkori lumbágóm van csókolom.
Rosszabb eseteket most nem említek, egyelőre elég ennyi.

Pedig egész jó hétnek indult... úgy negyven éve.

a módszer halála

Újra itt ülök a monitor előtt, és várom, hogy jöjjön az ihlet.

Pontosan tudom, mit szeretnék leírni, mégsem tudom... ez a tehetetlenség annyira ismerős érzés.

Hiányzik az első szó... aztán a második és így tovább, és így tovább.

Tudatosan nem megy, ösztönösen megnyitom hát a csatornákat, és leírom az első dolgot, ami eszembe jut.

Leveli béka.

bocsánat

Bocsánatot kell kérnem édesanyámtól, akinek ma egy vita hevében azt mondtam, hogy nem szeretem.
Szégyellem magam ezért, és fogalmam sincs, ki mondta ezt belülről, olyan furcsa volt, ahogy egyszer csak kijöttek ezek a szavak a számon.
Soha vissza nem szívható mondataimért elnézést kérek tőle.

diagnózis

Hipochonder vagyok ... vagy ezt is csak beképzelem?

Aranyvackor 2009

Itt jegyezném meg, hogy azért ez az előbb említett lustaság nem mindig van jelen, úgyhogy volt idő, amikor pályáztam mindenféle dolgokkal, pl. egy mesével az Aranyvackor 2009 mesepályázatra, és Marci fiam rajzait felhasználva bejutottam a kiválasztottak közé.

Köszönöm, Marci.

Itt egy illusztráció:

A kamarás rakétája a Vénusz irányába robog

További terveimről:

Ötéves fiamat befuttatom, majd látástól vakulásig dolgoztatom, gyertyafény mellett százszámra rajzoltatom vele az illusztrációkat, ebből meggazdagszom, bankszámlát nyitok neki, ahová a milliós megrendélesek 5%-át, ígérem, rendszeresen befizetem.

Napi negyed dollárt zsebpénzt adok neki, ha sír, tiszta haszon, nem kell annyi víz, könnyeibe márthatja az ecsetet.

lustaság

Úgy néz ki, győzött a lustaság, amit a legjobban gyűlölök, mert állandó társam, megkeseríti a napjaimat levakarhatatlan jelenlétével.

Nem készülök el dolgaimmal, agyhalottan bambulok csak, fókuszálatlan tekintetem ráfolyik a monitorra.

Ez történt velem.

Ötletekben a legjobb vagyok, megvalósításban a legrosszabb.

Sajnálom.