Nos. 24 óra az huszonnégy óra, ezalatt több örömködés is előfordulhat, pl. megjött a család, újra láthatom őket, ez nagyszerű, mintahogy az is, hogy nem voltak otthon két napig, így kipihenhettem magam végre. Kis öröm is öröm, egy kedves felszolgáló a putnál, akinél ebédre pizzaszeleteket vettem, és tényleg figyelmesen próbált nekem friss pizzát szerezni, és hogy nem sikerült, nem mikróban ,elegítette meg a szeletet, amitől gumiszerű állagot lehet elérni, hanem bevitte a konyhára, és a kemencébe tette pár percre, amitől frissnek tűnk, köszönöm innen is, jól esett.
Aztán Zs., akitől jó 14 éve huskyjainkat vettük, helyzete végremegoldódni látszik, állást kapott egy állatmenhelyen, ahová viheti 40-50 kutyáját is, ez tényleg jó hír, még ha nem is velem történt, de örülök neki, mert rossz volt látni, amikor néha meglátogattuk, milyen körülmények között él.
Mégis a legnagyobb boldogságot még mindig az a pár napja előpattant ötlet okozza, akinek csak elmondom, mindenki egyetért, hogy nagyszerű, remek, zseniális, csak így tovább, rajzolóval is konzultáltam, akinek szintén nagyon tetszett, úgy néz ki, ráharapott a dologra. AMi jó lenne, mert B. jó rajzoló, akiben van potenciál, szorgalom és tehetség, úgyhogy már csak bennem kéne meglelnem ezeket a dolgokat, és akkor akármi lehet, ráadásul szerzőtársam is lelkes, amit az is mutat, hogy kapásból megvette az egyik könyvet, ami az előtanulmányokhoz kell, hát, ennél többre most nincs is szükség egyelőre.
És most a rossz hír: le kellett mondanom a mai focit, met egyre rosszabb állapotben van a bokám, felhívtam a Sportkórházat, és kértem időpontot, az igen közeli jan. 28-at
kaptam, hát az nem holnap lesz, mindegy, el kell menni vele kivizsgáltatni, mert valami gáz van vele, porc vagy mittomén, majd kiderül, addig is mozgás nuku, hát ez kicsit elkeserít.
2009. január 19., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése